Balkáni migráció Németország irányában

A 2007-ben kimutatott 64 ezerről 2011-ben 147 ezerre emelkedett a Bulgáriából és Romániából német földre érkező "szegénységi bevándorlók" száma - írta terjedelmes keddi cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A FAZ összeállítása szerint a kelet-európai térség leszakadó vidékei és a német nagyvárosok közötti kulturális és anyagi különbségek már évek óta tanulmányozhatók alig néhány négyzetkilométeres területre sűrítve egy-egy német nagyvároson belül. Különösen a volt ipari fellegvárakban, amelyekben számos negyed oly mértékben lerobbant, hogy az ingatlanokat már csak szegény kelet-európai bevándorlóknak lehet bérbe adni. A lap szerint kész csoda, hogy eddig nem pusztított tűzvész egyik tömegszálláson sem, amelyeken általában nincsenek működő mellékhelyiségek, a fűtést és a világítást pedig rögtönzött, szabálytalan és veszélyes megoldásokkal biztosítják.

Duisburg Rheinhausen-Bergheim nevű kerületében például van egy toronyház, amelyben becslések szerint 300 román és bolgár bevándorló lakik. Az önkormányzaton csak "a problémák tornya" néven emlegetik az épületet, lakói ellen pedig csak 2012-ben több mint 350 büntetőeljárást indított a rendőrség. Egy hasonló mannheimi bérházban és környékén annyira súlyos helyzet alakult ki, hogy az önkormányzat végül az egész épületet megvásárolta, hogy kivonhassa a lakáspiacról - írta a FAZ.
Az érintett városrészekben a bűnözés mellett fertőző betegségek is megjelennek, és szeméthegyek emelkednek. A duisburgi köztisztasági vállalat például 2011-ben 1300 illegális hulladéklerakót számolt fel a kelet-európai szegény bevándorlók lakta negyedekben, 2012 első félévében pedig több mint 1600-at.

A bevándorlók között igen magas a kiskorúak aránya, akiknek ellátása és taníttatása gyakran nem biztosított. Dortmundban például 2011-ben 45 román, illetve bolgár származású gyereket kellett állami gondozásba venni, ami évente 1 millió euróval növeli az önkormányzat költségeit. A városvezetés számításai szerint ez az összeg akár évi 2,2 millió euróra is növekedhet a munkaerőpiaci nyitás miatt.

Az utóbbi években meredeken nőtt a Bulgáriából és Romániából német földre érkezők száma, a többségük roma volt. Ők sebtében iparengedélyt váltanak ki (például takarítási szolgáltatásra), miáltal mint "látszólagos vállalkozók" máris jogosulttá válnak bizonyos szociális juttatásokra, például családi pótlékra. A német főváros Neukölln kerületének önkormányzata jelentésben rögzítette, hogy 2012 márciusában több mint 2400 román és bolgár "vállalkozás" működött a kerületben. Ezek nagy része húsz címen volt bejelentve.

A német városi önkormányzatok szövetsége, a Deutscher Städtetag jelentéséből csak a sorok között olvasva derül ki, hogy a balkáni jövevények közül szinte kizárólag a romák okoznak jelentős problémákat - állapította meg a FAZ. "Azok a bevándorlók, akik már hazájukban is jó eséllyel illeszkedtek be a társadalomba, Németországban is hamar megtalálják a helyüket... Problémát okoznak viszont azok a bulgáriai és romániai jövevények, akik hazájukban szélsőséges körülmények között élnek, és uniós polgárokként más európai országokban próbálnak javítani életfeltételeiken".

A német újság emlékeztet arra, hogy tavaly ugrásszerűen megnőtt a Szerbiából és Macedóniából érkező menedékkérők száma német földön - ezek túlnyomó része szintén roma volt. A menekültek és bevándorlók problémáit az egyes német városok egyedül éppoly kevéssé tudják megoldani, mint Szófia, Plovdiv vagy Belgrád önkormányzatai. Közhely, de igaz: a romák integrációja összeurópai feladat - mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung.